Bírósági ítéletek, magyarázatok

Dr. Simonné Dr. Gombos Katalin bíró eltérő véleményt fogalmazott meg a jogegységi határozatban foglaltakkal kapcsolatban, ami az árfolyamkockázatot tartalmazó, tisztességtelennek ítélt devizahitelek jogkövetkezményeiről szól.

---

 

Miről szól a vita?

 

A vita arról szól, hogy egy tisztességtelen szerződés (pl. devizahitel, ahol nem volt rendes tájékoztatás az árfolyamkockázatról) esetén milyen módon lehet rendezni a felek közötti helyzetet. A Kúria (magyar legfelsőbb bíróság) többségi határozata szerint a magyar jog szerinti „hatályossá nyilvánítás” jogkövetkezménye alkalmazható, ami azt jelenti, hogy a szerződés utólag, a bíróság által meghatározott módon érvényesnek tekinthető, kivéve, ha a fogyasztó kifejezetten mást kér.

Dr. Simonné Dr. Gombos Katalin bíró ezzel nem ért egyet, szerinte az Európai Unió Bíróságának (EUB) egy korábbi ítélete (C-630/23. számú) alapján sem az „érvényessé nyilvánítás”, sem a „hatályossá nyilvánítás” nem alkalmazható jogkövetkezményként.

---

 

Miért nem ért egyet a bíró?

 

1. Az EUB ítéletének félreértelmezése:
   • A bíró szerint az EUB C-630/23. számú ítélete egyértelműen kimondta, hogy sem az érvényessé, sem a hatályossá nyilvánítás nem alkalmazható, mert ezekkel a bíróság lényegében „átalakítaná” a szerződést. Az uniós jog szerint viszont a tisztességtelen feltétel miatt érvénytelen szerződés esetén az a cél, hogy a fogyasztó ugyanabba a helyzetbe kerüljön, mint amiben akkor lett volna, ha meg sem köti a tisztességtelen szerződést.
   • A magyar jog szerinti hatályossá nyilvánítás lényege éppen az, hogy a bíróság rendezi a felek viszonyát a jövőre nézve, elszámolva az eddigi teljesítéseket. A bíró szerint ez a fajta „jogalakítás” ellentétes az EUB elvárásaival.
2. A fogyasztó akaratának kérdése:
   • A többségi határozat szerint a fogyasztó maga is választhatja az uniós joggal nem egyező jogkövetkezményt, például az érvényessé nyilvánítást.
   • Dr. Simonné Dr. Gombos Katalin szerint az EUB ítéletéből nem következik, hogy a fogyasztó ilyen választási lehetőséggel élhetne. A bíróságnak kötelezően azt a jogkövetkezményt kell alkalmaznia, ami az uniós joggal összhangban van, és ami a fogyasztót a „nulla ponthoz” (mintha sosem kötötte volna meg a szerződést) juttatja.
   • A fogyasztó akaratát csak abban az esetben lehet figyelembe venni, ha a bíróság előzetesen alaposan tájékoztatta őt a lehetséges következményekről. Ezt követően a fogyasztó eldöntheti, hogy egyáltalán hivatkozik-e a szerződési feltétel tisztességtelenségére, vagy lemond az uniós jog által biztosított védelemről. De ha hivatkozik rá, akkor a bíróságnak az uniós joggal összhangban lévő, „visszaállító” jogkövetkezményt kell alkalmaznia, függetlenül attól, hogy a fogyasztó esetleg egy másikat (pl. érvényessé nyilvánítást) kért.

---

 

Mi a javasolt megoldás a bíró szerint?

 

A bíró három lehetséges megoldást lát, ha a C-630/23. számú ítéletet végre akarják hajtani:

1. Új jogszabály alkotása: Létre kell hozni egy olyan speciális jogkövetkezményt, ami megfelel az EUB ítéletében leírtaknak (azaz a fogyasztót visszaállítja a szerződéskötés előtti helyzetbe).
2. A bírói gyakorlat módosítása: Ha nincs új jogszabály, a bírói gyakorlatnak kell úgy értelmeznie a meglévő magyar jogszabályokat, hogy azok megfeleljenek az EUB által elvárt „helyreállító” hatásnak, anélkül, hogy ez jogszabályba ütközne. Ezt a bíró „speciális restitúciós igénynek” nevezi, ami alapvetően a pénzek kölcsönös visszafizetését jelentené, kamatfizetési kötelezettséggel a felszólítástól, és szankciós céllal kizárva a hitel használatáért járó ellentételezést (például használati díjat).
3. Kártérítési felelősség: Ennek hiányában a jogsérelmeket kártérítési szabályok alkalmazásával lehet orvosolni.

---

Összefoglalva, Dr. Simonné Dr. Gombos Katalin bíró álláspontja szerint az árfolyamkockázat miatti tisztességtelen szerződések esetén a Kúria többségi döntése nem felel meg az uniós jognak, mert az EUB ítélete alapján a magyar jog szerinti „hatályossá nyilvánítás” sem alkalmazható. A cél a fogyasztó eredeti helyzetének visszaállítása, és a fogyasztó nem választhat olyan jogkövetkezményt, ami ellentétes az uniós jog céljaival. A bíró új jogi megoldásokat javasol a helyzet rendezésére.