Deviza alapú hitelkárosultaknak

Bírósági ítéletek, magyarázatok

Kénytelen vagyok a bírósági ítéletekkel is foglalkozni. Persze mindig kérem a mesterséges intelligencia segítségét:

ALUL a C-630/23. sz. ítélet (2025.04.30.) magyarázata!!!

LEGALUL a C-565/23 sz. végzés (2025.12.16.) összefoglalója!!!!

A Kúria nagy nehezen meghozta az EUB C-630/23. sz. ítélettel kapcsolatos, 10/2025 sz. jogegységi  határozatát:

ITT OLVASHATOD a határozatot.

10/2025. Jogegységi Határozat Összefoglalója

Ez a határozat iránymutatást ad a bíróságoknak arra vonatkozóan, hogyan kell elszámolni a felek között, ha egy deviza alapú fogyasztói szerződés (kölcsön vagy lízing) az árfolyamkockázat tisztességtelensége miatt teljes egészében érvénytelen.

I. Rendelkező rész (A döntés lényege)

A Kúria Jogegységi Panasz Tanácsa két fő pontban határozott:

  1. Nincs helye a szerződés érvényessé nyilvánításának: Ha a szerződés az árfolyamkockázati kikötés miatt érvénytelen, a bíróság nem nyilváníthatja érvényessé a szerződést a DH2 törvény (2014. évi XL. tv.) 37. § (1) bekezdése alapján (azaz nem tarthatja életben a szerződést úgy, hogy kiveszi a hibás részt és forintosítja).
    • Kivétel: Csak akkor nyilvánítható érvényessé, ha ezt a fogyasztó – megfelelő tájékoztatást követően – kifejezetten kéri.
  2. Korábbi ítéletek felülbírálata: A Kúria korábbi, ezzel ellentétes határozatai (pl. Gfv.30.206/2023/2., stb.), amelyek a szerződés érvényessé nyilvánítását szorgalmazták a fogyasztó akarata ellenére is, a továbbiakban nem hivatkozhatók kötelező erejűként.

II. Indokolás (A döntés háttere és jogi érvei)

A határozat részletesen elemzi az uniós jogi követelményeket és azok beilleszthetőségét a magyar jogrendszerbe.

1. Az Európai Unió Bíróságának (EUB) iránymutatása (C-630/23 és C-520/21):

  • Az EUB kimondta, hogy tisztességtelen feltétel esetén a szerződéskötés előtti jogi és ténybeli állapotot kell helyreállítani.
  • Nem fogadható el olyan megoldás, amely a fogyasztót csak a tisztességtelen feltétel alól mentesíti, de a szerződést fenntartja, ha a szerződés a hibás feltétel nélkül nem teljesíthető.
  • Elszámolási elv (szankciós jelleg): A cél a bankok elrettentése.
    • A fogyasztó visszakapja: Az összes befizetett törlesztőrészletet és költséget + ezek kamatait.
    • A bank visszakapja: Kizárólag a folyósított tőkeösszeget (vagy lízingtárgyat) + ezek kamatait.
    • A bank NEM tarthat igényt: Használati díjra, ügyleti kamatra vagy bármilyen más ellentételezésre a tőke használatáért.

2. A magyar jogi akadály (DH2 törvény) és annak feloldása:

  • A magyar DH2 törvény (elszámolási törvény) 37. §-a kifejezetten tiltja az „eredeti állapot helyreállítását”, és csak az érvényessé vagy hatályossá nyilvánítást engedi. Ez látszólag ellentmond az EUB „eredeti állapotot helyreállító” követelményének.
  • A Kúria megoldása: A „hatályossá nyilvánítás” jogintézményét új tartalommal tölti meg. Bár a törvény tiltja az eredeti állapot helyreállítását nevű jogkövetkezményt, a hatályossá nyilvánítás keretében a bíróság elrendelheti ugyanazt a pénzügyi elszámolást, amit az EUB megkövetel.

3. Az elszámolás gyakorlati menete (Hatályossá nyilvánítás tartalma): Ha a fogyasztó nem kéri a szerződés fenntartását (érvényessé nyilvánítását), a bíróság hatályossá nyilvánítja a szerződést a határozathozatalig, a következő elszámolással:

  • Fogyasztó kötelezettsége: Vissza kell fizetnie a ténylegesen kapott tőkeösszeget (kölcsön) vagy visszaadni a lízingtárgyat/annak értékét (lízing). Erre a felszólítástól számított késedelmi kamatot kell fizetnie.
  • Bank kötelezettsége: Vissza kell fizetnie a fogyasztónak minden, a szerződés alapján kapott összeget (törlesztők, díjak, költségek). Erre szintén késedelmi kamatot kell fizetnie.
  • Eredmény: A bank lényegében ingyen (kamatmentesen) nyújtotta a hitelt a múltra nézve, sőt, a fogyasztó visszakapja a kamatokat, árfolyam-különbözetet és kezelési költséget. A felek között csak a tőke és a kölcsönös késedelmi kamatok elszámolása történik meg.

4. A fogyasztó döntési szabadsága: A Kúria hangsúlyozza, hogy a fogyasztó lemondhat erről a védelemről. Ha számára kedvezőbb (pl. a futamidő megtartása miatt), kérheti a szerződés érvényessé nyilvánítását (pl. forintosítva, piaci kamattal tovább fizetve), de ezt a bíróság hivatalból, a fogyasztó kérése nélkül nem teheti meg.

Összegzés

Ez a jogegységi határozat jelentős fordulat a devizahiteles perekben. Megtiltja a bíróságoknak, hogy a fogyasztó akarata ellenére „megmentsék” (érvényessé nyilvánítsák) az érvénytelen szerződéseket. Ehelyett egy szigorú elszámolást ír elő (hatályossá nyilvánítás formájában), amely során a bankok elveszítik a kamatbevételeiket, és csak a tőke visszaszolgáltatására tarthatnak igényt, biztosítva ezzel az uniós jog által megkövetelt elrettentő hatást.

Ez pedig a különvélemények összefoglalója:

Dr. Simonné Dr. Gombos Katalin bíró eltérő véleményt fogalmazott meg a jogegységi határozatban foglaltakkal kapcsolatban, ami az árfolyamkockázatot tartalmazó, tisztességtelennek ítélt devizahitelek jogkövetkezményeiről szól.

 

Miről szól a vita?

 

A vita arról szól, hogy egy tisztességtelen szerződés (pl. devizahitel, ahol nem volt rendes tájékoztatás az árfolyamkockázatról) esetén milyen módon lehet rendezni a felek közötti helyzetet. A Kúria (magyar legfelsőbb bíróság) többségi határozata szerint a magyar jog szerinti „hatályossá nyilvánítás” jogkövetkezménye alkalmazható, ami azt jelenti, hogy a szerződés utólag, a bíróság által meghatározott módon érvényesnek tekinthető, kivéve, ha a fogyasztó kifejezetten mást kér.

Dr. Simonné Dr. Gombos Katalin bíró ezzel nem ért egyet, szerinte az Európai Unió Bíróságának (EUB) egy korábbi ítélete (C-630/23. számú) alapján sem az „érvényessé nyilvánítás”, sem a „hatályossá nyilvánítás” nem alkalmazható jogkövetkezményként.

 

Miért nem ért egyet a bíró?

 

  1. Az EUB ítéletének félreértelmezése:
    • A bíró szerint az EUB C-630/23. számú ítélete egyértelműen kimondta, hogy sem az érvényessé, sem a hatályossá nyilvánítás nem alkalmazható, mert ezekkel a bíróság lényegében „átalakítaná” a szerződést. Az uniós jog szerint viszont a tisztességtelen feltétel miatt érvénytelen szerződés esetén az a cél, hogy a fogyasztó ugyanabba a helyzetbe kerüljön, mint amiben akkor lett volna, ha meg sem köti a tisztességtelen szerződést.
    • A magyar jog szerinti hatályossá nyilvánítás lényege éppen az, hogy a bíróság rendezi a felek viszonyát a jövőre nézve, elszámolva az eddigi teljesítéseket. A bíró szerint ez a fajta „jogalakítás” ellentétes az EUB elvárásaival.
  2. A fogyasztó akaratának kérdése:
    • A többségi határozat szerint a fogyasztó maga is választhatja az uniós joggal nem egyező jogkövetkezményt, például az érvényessé nyilvánítást.
    • Dr. Simonné Dr. Gombos Katalin szerint az EUB ítéletéből nem következik, hogy a fogyasztó ilyen választási lehetőséggel élhetne. A bíróságnak kötelezően azt a jogkövetkezményt kell alkalmaznia, ami az uniós joggal összhangban van, és ami a fogyasztót a „nulla ponthoz” (mintha sosem kötötte volna meg a szerződést) juttatja.
    • A fogyasztó akaratát csak abban az esetben lehet figyelembe venni, ha a bíróság előzetesen alaposan tájékoztatta őt a lehetséges következményekről. Ezt követően a fogyasztó eldöntheti, hogy egyáltalán hivatkozik-e a szerződési feltétel tisztességtelenségére, vagy lemond az uniós jog által biztosított védelemről. De ha hivatkozik rá, akkor a bíróságnak az uniós joggal összhangban lévő, „visszaállító” jogkövetkezményt kell alkalmaznia, függetlenül attól, hogy a fogyasztó esetleg egy másikat (pl. érvényessé nyilvánítást) kért.

 

Mi a javasolt megoldás a bíró szerint?

 

A bíró három lehetséges megoldást lát, ha a C-630/23. számú ítéletet végre akarják hajtani:

  1. Új jogszabály alkotása: Létre kell hozni egy olyan speciális jogkövetkezményt, ami megfelel az EUB ítéletében leírtaknak (azaz a fogyasztót visszaállítja a szerződéskötés előtti helyzetbe).
  2. A bírói gyakorlat módosítása: Ha nincs új jogszabály, a bírói gyakorlatnak kell úgy értelmeznie a meglévő magyar jogszabályokat, hogy azok megfeleljenek az EUB által elvárt „helyreállító” hatásnak, anélkül, hogy ez jogszabályba ütközne. Ezt a bíró „speciális restitúciós igénynek” nevezi, ami alapvetően a pénzek kölcsönös visszafizetését jelentené, kamatfizetési kötelezettséggel a felszólítástól, és szankciós céllal kizárva a hitel használatáért járó ellentételezést (például használati díjat).
  3. Kártérítési felelősség: Ennek hiányában a jogsérelmeket kártérítési szabályok alkalmazásával lehet orvosolni.

Összefoglalva, Dr. Simonné Dr. Gombos Katalin bíró álláspontja szerint az árfolyamkockázat miatti tisztességtelen szerződések esetén a Kúria többségi döntése nem felel meg az uniós jognak, mert az EUB ítélete alapján a magyar jog szerinti „hatályossá nyilvánítás” sem alkalmazható. A cél a fogyasztó eredeti helyzetének visszaállítása, és a fogyasztó nem választhat olyan jogkövetkezményt, ami ellentétes az uniós jog céljaival. A bíró új jogi megoldásokat javasol a helyzet rendezésére.

 

ÉS

Dr. Tóth Kincső bíró különvéleménye

 

A bírói különvélemény szerint a Kúria Jogegységi Panasz Tanácsa (JPT) nem a jogegységesítésre kapott felhatalmazásával élt, hanem jogfejlesztést hajtott végre, sértve ezzel a Pp. és a Bszi. vonatkozó rendelkezéseit.

 

1. Az Alapügy és az EUB Döntés

 

  • Tárgy: Deviza alapú lízingszerződés árfolyamkockázati rendelkezésének tisztességtelensége miatti érvénytelenségi jogkövetkezmény.
  • Előzmény: Az indítványozó Kúria tanács (P.VI.) előzetes döntéshozatali eljárást kezdeményezett az EUMSZ 267. cikke alapján az Európai Unió Bíróságánál (EUB).
  • EUB Ítélet: A C-630/23. számú ügyben 2025. április 30-án hozott ítéletben válaszolták meg a jogkövetkezményre vonatkozó kérdéseket.

 

2. A Különvélemény Fő Érvei a JPT Hatáskörével Kapcsolatban

Érv Tartalom
Hatáskör túllépés A JPT határozatának fejrésze szerint is „az Európai Unió Bírósága C-630/23. számú ítéletének értelmezéséről” szólt. A bíró szerint a JPT túllépte hatáskörét azzal, hogy közvetlenül az EUB ítéletét értelmezte.
Törvényes Bíró elve A Bszi. 8. § szerint a Kúria P.VI. tanácsa a törvényes bíró. Az EUB ítélete elsősorban a kezdeményező, ítélkező tanácsra kötelező, így nekik kellett volna először értelmezniük a C-630/23. számú döntést.
Jogegységesítés vs. Jogfejlesztés A Kúria alkotmányos feladata a már meglévő joggyakorlat egységesítése. Mivel az EUB ítélete kapcsán még nem volt kialakult (eltérő) joggyakorlat a Kúria tanácsai között, a JPT nem a jogegységesítés, hanem a jövőben követendő gyakorlat elsőként való meghatározása (azaz jogfejlesztés) céljából járt el. Erre a Bszi. 32. § (1) bekezdése értelmében nem volt felhatalmazása.
A JPT Megengedett Feladata A JPT kizárólag annyit tehetett volna meg, hogy engedélyt ad az ítélkező tanácsnak az eltérésre a korábban közzétett, a C-630/23. számú ítéletnek ellentmondó (vagy azzal nem azonos tartalmú) referenciahatározatoktól (pl. Gfv.30.205/2023/2., Pfv.20.955/2020/19. stb.).

 

 

És az EUB C-630/23. sz ítélet (2025.04.30.) magyarázata a semmisségről és a DH törvényekről

Az egész Ítéletet itt olvashatod

És itt az összefoglaló:

📝 Összefoglaló

⚖️ A Tisztességtelen Feltételek Nélküli Szerződés Fennmaradása

 

A dokumentum a 93/13/EGK irányelv 6. cikk (1) bekezdésének értelmezésén alapszik, amely a fogyasztói szerződésekben alkalmazott tisztességtelen feltételekre vonatkozik.

1. A Tisztességtelen Kikötés Hatása és Célja (42–48. pont)

 

  • Fogyasztó védelme: Az irányelv egy kógens (eltérést nem engedő, kötelező érvényű) rendelkezés, ami helyreállítja a szerződő felek közötti valódi egyensúlyt a fogyasztó hátrányos helyzetének ellensúlyozására.

  • A kikötés semmis: A tisztességtelen feltételek nem jelentenek kötelezettséget a fogyasztóra nézve, azokat úgy kell tekinteni, mintha nem is léteztek volna, kivéve, ha a fogyasztó ellenzi a mellőzését.

  • Helyreállítás és Visszatartó Hatás: A tisztességtelenség megállapításának az kell, hogy legyen a következménye, hogy a fogyasztó azon jogi és ténybeli helyzetbe kerüljön, mint ha a kikötés nem is lett volna a szerződésben. Ez főszabály szerint visszatérítési kötelezettséget eredményez a szolgáltatóra nézve a jogalap nélkül megszerzett előnyök után, ami a szükséges visszatartó hatást biztosítja.

2. A Szerződés Fennmaradásának Lehetősége és Korlátai (52–67. pont)

 

A főszabály az, hogy a szerződés fennmaradhat a tisztességtelen feltételek elhagyásával („a tisztességtelen feltételek kihagyásával is teljesíthető”), de ennek szigorú korlátai vannak.

  • Főszabály: Csak mellőzés: A szerződés főszabály szerint csak annyiban módosulhat, hogy a tisztességtelen kikötéseket elhagyják belőle.

  • A Tartalom Módosítása TILOS (56–57. pont): A nemzeti bíróság nem jogosult a tisztességtelen feltétel tartalmának módosítására (pl. a pénznem megváltoztatásával), mert ez:

    • Megszüntetné a visszatartó hatást, mivel a szolgáltatók továbbra is alkalmaznának tisztességtelen feltételeket, tudva, hogy a bíróság úgyis „megmenti” a szerződést a javukra.

    • A magyar szabályozás problémája (49-50., 66–67. pont): A magyar jog által alkalmazott megoldás (devizaátváltási mechanizmus, amely a bankra hárítja az árfolyamkockázatot) a Bíróság szerint a kikötés módosítását jelenti. Emiatt nem állapítható meg, hogy a szerződés a tisztességtelen feltétel kihagyásával is teljesíthető lenne.

  • A Szerződés Elsődleges Tárgya (63. pont): Ha egy tisztességtelen kikötés (pl. az árfolyamkockázatra vonatkozó kikötés a devizahitelek esetében) meghatározza a szerződés elsődleges tárgyát, és annak megszüntetése az egész szerződés érvénytelenségét vonná maga után, akkor a szerződés fennmaradása jogilag nem lehetséges.

3. Szerződésmentés a Fogyasztó Védelmében (68–70. pont)

 

  • Kivétel a módosítás tilalma alól: A bíróság csak akkor helyettesítheti a tisztességtelen kikötést a nemzeti jog diszpozitív (eltérést engedő) rendelkezésével, ha a szerződés teljes semmissége a fogyasztóra nézve különösen káros következményekkel járna, és ezáltal büntetné őt.

  • Fogyasztói szándék a döntő: Ennek megítélésekor a fogyasztó kinyilvánított szándéka döntő (69. pont). Ha a fogyasztó egyértelműen a teljes semmisségre vonatkozó kívánságát fejezi ki, akkor nem állapítható meg a „különösen káros következmény” feltétele, így a bíróság nem helyettesítheti a kikötést (70. pont).

4. A Következmény: Teljes Helyreállítás (74–79. pont)

 

Ha a szerződés a tisztességtelen kikötések kihagyásával nem teljesíthető (érvénytelenné válik), az uniós jog a következményeket illetően a teljes helyreállítást írja elő:

  • Fogyasztó joga: A fogyasztónak visszajár az összes havi törlesztőrészlet és költség, plusz a törvényes késedelmi kamatok (teljes egészében, nem csak az árfolyamkockázat alapján kapott összegek).

  • Bank kötelezettsége: A bank a vagyontárgy visszaszolgáltatásán (vagy értékének visszafizetésén) túl nem jogosult semmilyen ellentételezésre (pl. díjazás a használatért), mivel ez aláásná a visszatartó hatást.

Ez az egész a bíróságok arra való kötelezettségéhez vezet, hogy a nemzeti jogot az uniós joggal összhangban állóan értelmezzék, még akkor is, ha ez a korábbi ítélkezési gyakorlat megváltoztatását vagy a jog contra legem (törvénnyel ellentétes) értelmezésének szükségességét veti fel.

ÉS a C-565/23 sz. EUB végzés összefoglalója:

Dokumentum Összefoglaló: Az Európai Unió Bíróságának Végzése (2025. december 16.)

Ez a dokumentum az Európai Unió Bíróságának (tizedik tanács) végzése egy magyar vonatkozású előzetes döntéshozatali eljárásban, amely a fogyasztói devizahitelek tisztességtelen feltételeivel foglalkozik.

Felek: AF (fogyasztó) és a Cofidis Magyarországi Fióktelepe. Tárgy: A 93/13/EGK irányelv értelmezése a magyar DH2 törvény (elszámolási törvény) kontextusában.

1. Az ügy háttere és a jogi probléma

A jogvita alapja egy 2007-ben kötött, svájci frank (CHF) alapú kölcsönszerződés. A fogyasztó (AF) keresetet indított a bíróságon, mivel az árfolyamkockázatot teljes egészében rá hárító szerződési feltételt tisztességtelennek tartotta.

  • A fogyasztó kérelme: A szerződés érvénytelenségének megállapítását és az eredeti állapot helyreállítását kérte (azaz úgy tekinteni, mintha a szerződést meg sem kötötték volna).
  • A magyar jogi akadály: A magyar bíróság (Fővárosi Törvényszék) felhívta a figyelmet a DH2 törvény 37. § (1) bekezdésére, amely kötelezi a fogyasztót, hogy érvénytelenség esetén a szerződés érvényessé vagy hatályossá nyilvánítását kérje. A fogyasztó ezt megtagadta, hivatkozva arra, hogy ez ellentétes az uniós joggal.

A fő jogi kérdés: Összeegyeztethető-e az uniós joggal (különösen a 93/13/EGK irányelvvel) az a magyar szabályozás, amely megakadályozza a bíróságot abban, hogy helyt adjon a fogyasztó eredeti állapot helyreállítására irányuló kérelmének, és helyette a szerződés érvényben tartására kényszeríti a feleket?

2. A Bíróság döntése

A Bíróság a fogyasztó javára döntött. A rendelkező rész kimondja:

Az uniós joggal ellentétes az olyan nemzeti szabályozás (mint a DH2 törvény vonatkozó része), amely:

  1. Megakadályozza a bíróságot abban, hogy helyt adjon a fogyasztó kérelmének az eredeti jogi és ténybeli állapot helyreállítására.
  2. Ezt különösen akkor tiltja, ha a tisztességtelen feltétel (pl. árfolyamkockázat) kihagyása miatt a szerződés nem teljesíthető, és emiatt érvénytelenné válik.

3. A döntés indoklása

A Bíróság indoklása több kulcsfontosságú elven alapul:

  • A tisztességtelen feltétel joghatása: A tisztességtelen feltételeket (jelen esetben az árfolyamkockázatot) úgy kell tekinteni, mintha soha nem léteztek volna. Ha a szerződés fő tárgyát ez a feltétel határozza meg, és nélküle a szerződés nem maradhat fenn, akkor a szerződés teljes egészében érvénytelen lehet.
  • Eredeti állapot helyreállítása: A tisztességtelen feltétel megállapításának célja, hogy a fogyasztót abba a helyzetbe hozza vissza, amelyben a szerződés megkötése nélkül lett volna. Ez magában foglalja a jogalap nélkül kifizetett összegek (törlesztőrészletek, költségek) visszatérítését.
  • Visszatartó erő (Deterrent effect): Az irányelv célja, hogy elrettentse a szolgáltatókat a tisztességtelen feltételek alkalmazásától. Ha a bíróságok a tisztességtelen feltételek ellenére is érvényessé nyilvánítanák a szerződéseket (a fogyasztó akarata ellenére), az gyengítené ezt a visszatartó erőt.
  • A fogyasztó választási joga: Nem lehet a fogyasztót arra kényszeríteni, hogy a szerződés érvényessé nyilvánítását kérje, ha ő az érvénytelenségből fakadó jogkövetkezményeket (eredeti állapot) preferálja, és a szerződés objektíve nem tartható fenn a tisztességtelen feltétel nélkül.

Összegzés

A végzés megerősíti, hogy amennyiben egy devizahitel-szerződés az árfolyamkockázati kikötés tisztességtelensége miatt dől meg, a magyar bíróságok nem kényszeríthetik a fogyasztót a szerződés érvényessé nyilvánításának kérésére a DH2 törvény alapján. A fogyasztónak joga van az eredeti állapot helyreállítását kérni.