Folyamatban lévő EUB ügyek - Deviza alapú hitelkárosultaknak

Kedves Károsult,

Itt egy rövid összefoglaló a folyamatban lévő ügyekről. Lejjebb megtalálod a C-679/24 ügy részletes kifejtését. Ebben 2026-ban várható ítélet.

1. Elévülési kérdések (A „mikortól ketyeg az idő” problémája)

Ez a legnépesebb csoport, több ügy is azt feszegeti, hogy mikor évülhet el a bank követelése, illetve a fogyasztó igénye.

C-262/25: Azt vizsgálják, hogy a bank követeléseinek elévülése elindulhat-e abban a pillanatban, amikor a fogyasztó benyújtja a panaszát a bankhoz. Ez megakadályozná, hogy a bank „tétlen maradjon” vagy húzza az időt.
C-679/24 (Magyar ügy): A Fővárosi Törvényszék kérdése. Azt firtatja, hogy elévülhet-e a fogyasztó joga a szerződés megtámadására (árfolyamkockázat miatt), ha a magyar bírói gyakorlat (Kúria korábbi döntései) miatt korábban nem ismerhette fel, hogy a tájékoztatás tisztességtelen volt.
C-752/24 és C-753/24: Ezek az ügyek azt járják körül, hogy ha a szerződés semmis, a bank visszakövetelheti-e még az eredeti hitelösszeget, vagy ez az igénye elévült-e. Felmerül a „nemo auditur” elv: a bank ne hivatkozhasson a saját tisztességtelen magatartása (rossz szerződésírás) miatti méltányosságra az elévülés ellenében.

2. Kamatok és plusz költségek elszámolása

Itt arról van szó, hogy pontosan mennyi pénz jár vissza, és mikortól.

C-23/25: Arra keresik a választ, hogy a banknak vissza kell-e fizetnie a fogyasztónak a járulékos költségeket is (pl. alacsony önerő miatti biztosítás, áthidaló biztosítás díja), ha a teljes hitelszerződés semmis.
C-428/25: Ez a kamatokról szól. Kérdés, hogy arányos-e az a gyakorlat, miszerint a fogyasztónak már a fizetési felszólítástól jár a késedelmi kamat, míg a banknak esetleg csak a jogerős ítélettől.

3. Végrehajtás és Jogutódlás

C-667/24: Ingatlanvégrehajtás felfüggesztésének lehetőségeit vizsgálja, ha a végrehajtás alapjául szolgáló szerződésben tisztességtelen feltételek vannak. A cél a fogyasztó hatékony védelme a lakóhely elvesztése ellen.
C-761/24 (Magyar ügy): A Budapest Környéki Törvényszék kérdése. Azt vizsgálja, hogy ha a bank eladta a követelést (szerződésátruházás/jogutódlás történt, pl. faktoring cégnek), akkor az új tulajdonosra is kiterjed-e a 93/13-as uniós irányelv hatálya és a banki felelősség.

Miért fontosak ezek neked?

A te elszámolásod szempontjából különösen a C-428/25 (kamatok kezdőnapja) és a C-679/24 (magyar elévülési sajátosságok) lehetnek sorsfordítóak. Ha az EUB kimondja, hogy a kamat a felszólítástól/befizetéstől jár, az jelentősen növelheti a neked visszajáró összeget.

Itt olvashatod az EUB-hoz felterjesztett EDE (Előzetes Döntéshozatali Eljárás) kérdést. Az ügy száma: C-679/24

Ítélet várható időpontja: 2026. második fele

Ehhez itt az összefoglaló:

Az ügy háttere

2008. február 14-én a felperes (fogyasztó, aki jelzálog fedezettel vett fel hitelt) és az I. rendű alperes (UniCredit Bank) deviza (CHF alapú) kölcsönszerződést kötött 30 év futamidőre, ingatlanfedezettel.
2012-ben a bank felmondta a szerződést a törlesztőrészletek elmaradása miatt, végrehajtás indult.
2017-ben az I. rendű alperes a követelést engedményezte a II. rendű alperesre.
2023. április 4-én a felperes keresetet nyújtott be:
- elsődlegesen a szerződés semmisségének megállapítását kérte,
- másodlagosan annak hatályossá nyilvánítását, illetve az árfolyamkockázati feltétel figyelmen kívül hagyását.

A kereset alapja: a bank nem adott megfelelő, világos és érthető tájékoztatást az árfolyamkockázatról, ezért a szerződés tisztességtelen, így érvénytelen.

Az elsőfokú ítélet

A bíróság a keresetet elutasította, arra hivatkozva, hogy:
- ha a szerződés érvénytelen is, a felperes igényei elévültek (az 5 éves Ptk.-beli határidő miatt),
- az érvénytelenség következményeire vonatkozó igények is elévülhetnek,
- sem a felmondás, sem a DH-törvények nem változtatnak ezen,
- az elévülés kezdőpontja a szerződéskötés, mert a kifogásolt körülmények már akkor fennálltak,
- elévülés nyugvása sem áll fenn, mert a felperes minden tényt ismert, legfeljebb a jogi értelmezést nem.
Következésképp: nem tartotta érdemi vizsgálatra érdemesnek a szerződés tisztességtelenségét.

A fellebbezés és ellenkérelmek

Felperes:
- hivatkozott több EUB ítéletre (pl. C-609/19., C-776/19., C-782/19., C-472/20., C-705/21.), amelyek szerint ha a fogyasztó nincs tisztában a tisztességtelenséggel, nem lehet elévülési határidőt alkalmazni,
- kiemelte, hogy a semmisségre határidő nélkül lehet hivatkozni,
- az árfolyamkockázati tájékoztatás hiánya miatt a szerződés teljes egészében érvénytelen.
Alperesek:
- a kereset elutasításának helybenhagyását kérték,
- szerintük az elévülés már rég bekövetkezett,
- az EUB ítéletek sem zárják ki az elévülés alkalmazását, a Kúria ítéletei (pl. Gfv.30.382/2023/3.) is ezt támasztják alá.

A másodfokú bíróság (Fővárosi Törvényszék) döntése

A Törvényszék nem maga döntötte el az ügyet, hanem előzetes döntéshozatali eljárást kezdeményezett az Európai Unió Bíróságánál (EUMSZ 267. cikk alapján Részletesebb magyarázat ITT).

A fő kérdések:

Összhangban van-e a 93/13/EGK irányelv céljaival, ha a fogyasztói igényérvényesítést az 5 éves magyar elévülési időhöz kötik, holott a szerződés tisztességtelensége az egész szerződés érvénytelenségét okozza?
- Ha a szerződés érvénytelen, akkor a felmondás fogalmilag sem szüntetheti meg, így az elévülés kezdőidőpontja a szerződéskötés.
Az EUB és a Kúria korábbi ítéletei, amelyek nyilvánvalóvá tették a tisztességtelenséget, jelenthetik-e az elévülés kezdőidőpontját?
- Vagy csak annyit eredményeznek, hogy a szerződéskötéstől addig az elévülés nyugodott?
Figyelembe kell-e venni a fogyasztó tényleges tudomásszerzésének időpontját (pl. mikor szerezte meg az EUB-ítéletekről a tudomást) az elévülés szempontjából?
Ha az elévülés a szerződéskötéssel indul, akkor biztosítani kell-e, hogy a fogyasztó legalább a szerződés teljes futamideje alatt érvényesíthesse igényét, ha ez hosszabb, mint az öt éves elévülés?

Eljárási következmény

A per tárgyalását a másodfokú bíróság felfüggesztette az EUB döntéséig.
A végzés ellen nincs helye fellebbezésnek.