Deviza alapú hitelkárosultaknak

Folyamatban lévő EUB ügyek

Kedves Károsult,

Itt a legfrissebb összefoglaló a már meghozott és a várható ítéletekről. Ne feledd, az EUB ítéletei MINDEN uniós államban működö bíróságot köteleznek.

A devizaalapú hitelszerződésekkel és a fogyasztóvédelemmel (a 93/13/EGK irányelvvel) kapcsolatos fontosabb Európai Unió Bírósága (EUB) előtti ügyek ügyszámai tagállami és témaköri bontásban az alábbiak:

1. Magyar vonatkozású EUB-ügyek

  • C-630/23. sz. ügy (AxFina Hungary Zrt.) – Devizában nyilvántartott lízingszerződések, az árfolyamkockázatot a fogyasztóra hárító kikötés tisztességtelensége és az érvénytelenség/semmisség joghatásainak tisztázása.

  • C-705/21. sz. ügy (AXA Bank Magyarország) – Az árfolyamkockázati tájékoztatás hiányosságai és a szerződés érvénytelenségének jogkövetkezményei.

  • C-932/19. sz. ügy (OTP Bank / OTP Faktoring) – A hazai devizahiteles törvények (forintosítás, érvénytelenségi jogkövetkezmények) és az uniós jog (93/13/EGK irányelv) viszonya.

  • C-26/13. sz. ügy (Kásler és Káslerné Rábai) – Mérföldkőnek számító alapügy az árfolyamrésről és a világos, érthető tájékoztatás kötelezettségéről.

  • C-118/17. sz. ügy (Dunai) – A szerződések jogszabályi módosításának és a bírósági felülvizsgálatnak a határai.

  • C-679/24. sz. ügy – Az elévülési idő számításának kezdetére és a fogyasztói tudomásszerzésre vonatkozó kérdések.

2. Lengyel vonatkozású EUB-ügyek (svájci frank / CHF hitelek)

Lengyelországban az elmúlt években rendkívül nagy számú előzetes döntéshozatali eljárás indult a devizahitelek érvénytelensége és az elszámolási szabályok kapcsán:

  • C-260/18. sz. ügy (Dziubak) – Meghatározó ítélet: ha az árfolyamkockázati vagy indexálási kikötés kiesik a szerződésből, a bíróság nem helyettesítheti azt általános jogszabályi rendelkezéssel a bank megvédésére, ha a fogyasztó a teljes érvénytelenséget kéri.

  • C-520/21. sz. ügy (Bank M. SA) – Kimondta, hogy a bankok a szerződés érvénytelensége esetén nem követelhetnek tőkehasználati díjat vagy egyéb kártérítést a fogyasztótól a tőke átadása miatt.

  • C-139/22. sz. ügy (mBank) – A bíróság tájékoztatási kötelezettsége a tisztességtelen feltételek hatásairól és a fogyasztói védelem érvényesítése.

  • C-19/20. sz. ügy (Bank BPH) – A tisztességtelen feltételek részleges törlésének és a teljes érvénytelenség megállapításának feltételei.

  • C-140/19. sz. ügy (SZ v. Raiffeisen Bank) – Az elévülés kezdete és a fogyasztói nyilatkozatok joghatása.

3. Román és egyéb tagállami EUB-ügyek

  • C-186/16. sz. ügy (Andriciuc / Banca Românească – Románia) – Alapvető ítélet az árfolyamkockázat világos és érthető megfogalmazásáról, valamint a pénzintézet tájékoztatási kötelezettségének terjedelméről.

  • C-776/19. – C-782/19. sz. egyesített ügyek (BNP Paribas Personal Finance – Franciaország) – A devizaalapú hitelek elévülhetetlensége és a fogyasztóvédelmi jogszabályok közvetlen hatálya.

  • C-81/21. sz. ügy (Banca Transilvania – Románia) – Az árfolyamkockázattal kapcsolatos egyensúlyhiány értékelése a szerződéskötés időpontjában.

Miért kulcsfontosságúak ezek a döntések a folyamatban lévő hazai perekben?

  1. A nemzeti jog felettisége: Az EUB döntései az egész Európai Unióban (így Magyarországon is) kötelező érvényűek a nemzeti bíróságokra.

  2. Elévülés: Az EUB rögzítette, hogy az elévülési idő nem kezdődhet el addig, amíg a fogyasztó ténylegesen fel nem ismerte a szerződéses feltétel tisztességtelen jellegét.

  3. Nem lehet a bank javára helyettesíteni a feltételt: Ha a feltétel tisztességtelen, a bíróságok nem „menthetik meg” a bankot piaci vagy egyéb pót-kamatlábak beépítésével, kivéve, ha ez a fogyasztó kifejezett érdeke és kérése.

 

Ezután az ARCHIV, de ÉRDEKES rész jön.

Itt egy rövid összefoglaló a folyamatban lévő ügyekről. Lejjebb megtalálod a C-679/24 ügy részletes kifejtését. Ebben 2026-ban várható ítélet.

1. Elévülési kérdések (A „mikortól ketyeg az idő” problémája)

Ez a legnépesebb csoport, több ügy is azt feszegeti, hogy mikor évülhet el a bank követelése, illetve a fogyasztó igénye.

  • C-262/25: Azt vizsgálják, hogy a bank követeléseinek elévülése elindulhat-e abban a pillanatban, amikor a fogyasztó benyújtja a panaszát a bankhoz. Ez megakadályozná, hogy a bank „tétlen maradjon” vagy húzza az időt.

  • C-679/24 (Magyar ügy): A Fővárosi Törvényszék kérdése. Azt firtatja, hogy elévülhet-e a fogyasztó joga a szerződés megtámadására (árfolyamkockázat miatt), ha a magyar bírói gyakorlat (Kúria korábbi döntései) miatt korábban nem ismerhette fel, hogy a tájékoztatás tisztességtelen volt.

  • C-752/24 és C-753/24: Ezek az ügyek azt járják körül, hogy ha a szerződés semmis, a bank visszakövetelheti-e még az eredeti hitelösszeget, vagy ez az igénye elévült-e. Felmerül a „nemo auditur” elv: a bank ne hivatkozhasson a saját tisztességtelen magatartása (rossz szerződésírás) miatti méltányosságra az elévülés ellenében.

2. Kamatok és plusz költségek elszámolása

Itt arról van szó, hogy pontosan mennyi pénz jár vissza, és mikortól.

  • C-23/25: Arra keresik a választ, hogy a banknak vissza kell-e fizetnie a fogyasztónak a járulékos költségeket is (pl. alacsony önerő miatti biztosítás, áthidaló biztosítás díja), ha a teljes hitelszerződés semmis.

  • C-428/25: Ez a kamatokról szól. Kérdés, hogy arányos-e az a gyakorlat, miszerint a fogyasztónak már a fizetési felszólítástól jár a késedelmi kamat, míg a banknak esetleg csak a jogerős ítélettől.

3. Végrehajtás és Jogutódlás

  • C-667/24: Ingatlanvégrehajtás felfüggesztésének lehetőségeit vizsgálja, ha a végrehajtás alapjául szolgáló szerződésben tisztességtelen feltételek vannak. A cél a fogyasztó hatékony védelme a lakóhely elvesztése ellen.

  • C-761/24 (Magyar ügy): A Budapest Környéki Törvényszék kérdése. Azt vizsgálja, hogy ha a bank eladta a követelést (szerződésátruházás/jogutódlás történt, pl. faktoring cégnek), akkor az új tulajdonosra is kiterjed-e a 93/13-as uniós irányelv hatálya és a banki felelősség.

Miért fontosak ezek neked?

A te elszámolásod szempontjából különösen a C-428/25 (kamatok kezdőnapja) és a C-679/24 (magyar elévülési sajátosságok) lehetnek sorsfordítóak. Ha az EUB kimondja, hogy a kamat a felszólítástól/befizetéstől jár, az jelentősen növelheti a neked visszajáró összeget.

Itt olvashatod az EUB-hoz felterjesztett EDE (Előzetes Döntéshozatali Eljárás) kérdést. Az ügy száma: C-679/24

Ítélet várható időpontja: 2026. második fele

Ehhez itt az összefoglaló:

Az ügy háttere

  • 2008. február 14-én a felperes (fogyasztó, aki jelzálog fedezettel vett fel hitelt) és az I. rendű alperes (UniCredit Bank) deviza (CHF alapú) kölcsönszerződést kötött 30 év futamidőre, ingatlanfedezettel.

  • 2012-ben a bank felmondta a szerződést a törlesztőrészletek elmaradása miatt, végrehajtás indult.

  • 2017-ben az I. rendű alperes a követelést engedményezte a II. rendű alperesre.

  • 2023. április 4-én a felperes keresetet nyújtott be:

    • elsődlegesen a szerződés semmisségének megállapítását kérte,

    • másodlagosan annak hatályossá nyilvánítását, illetve az árfolyamkockázati feltétel figyelmen kívül hagyását.

A kereset alapja: a bank nem adott megfelelő, világos és érthető tájékoztatást az árfolyamkockázatról, ezért a szerződés tisztességtelen, így érvénytelen.

Az elsőfokú ítélet

  • A bíróság a keresetet elutasította, arra hivatkozva, hogy:

    • ha a szerződés érvénytelen is, a felperes igényei elévültek (az 5 éves Ptk.-beli határidő miatt),

    • az érvénytelenség következményeire vonatkozó igények is elévülhetnek,

    • sem a felmondás, sem a DH-törvények nem változtatnak ezen,

    • az elévülés kezdőpontja a szerződéskötés, mert a kifogásolt körülmények már akkor fennálltak,

    • elévülés nyugvása sem áll fenn, mert a felperes minden tényt ismert, legfeljebb a jogi értelmezést nem.

  • Következésképp: nem tartotta érdemi vizsgálatra érdemesnek a szerződés tisztességtelenségét.

A fellebbezés és ellenkérelmek

  • Felperes:

    • hivatkozott több EUB ítéletre (pl. C-609/19., C-776/19., C-782/19., C-472/20., C-705/21.), amelyek szerint ha a fogyasztó nincs tisztában a tisztességtelenséggel, nem lehet elévülési határidőt alkalmazni,

    • kiemelte, hogy a semmisségre határidő nélkül lehet hivatkozni,

    • az árfolyamkockázati tájékoztatás hiánya miatt a szerződés teljes egészében érvénytelen.

  • Alperesek:

    • a kereset elutasításának helybenhagyását kérték,

    • szerintük az elévülés már rég bekövetkezett,

    • az EUB ítéletek sem zárják ki az elévülés alkalmazását, a Kúria ítéletei (pl. Gfv.30.382/2023/3.) is ezt támasztják alá.

A másodfokú bíróság (Fővárosi Törvényszék) döntése

A Törvényszék nem maga döntötte el az ügyet, hanem előzetes döntéshozatali eljárást kezdeményezett az Európai Unió Bíróságánál (EUMSZ 267. cikk alapján Részletesebb magyarázat ITT).

A fő kérdések:

  1. Összhangban van-e a 93/13/EGK irányelv céljaival, ha a fogyasztói igényérvényesítést az 5 éves magyar elévülési időhöz kötik, holott a szerződés tisztességtelensége az egész szerződés érvénytelenségét okozza?

    • Ha a szerződés érvénytelen, akkor a felmondás fogalmilag sem szüntetheti meg, így az elévülés kezdőidőpontja a szerződéskötés.

  2. Az EUB és a Kúria korábbi ítéletei, amelyek nyilvánvalóvá tették a tisztességtelenséget, jelenthetik-e az elévülés kezdőidőpontját?

    • Vagy csak annyit eredményeznek, hogy a szerződéskötéstől addig az elévülés nyugodott?

  3. Figyelembe kell-e venni a fogyasztó tényleges tudomásszerzésének időpontját (pl. mikor szerezte meg az EUB-ítéletekről a tudomást) az elévülés szempontjából?

  4. Ha az elévülés a szerződéskötéssel indul, akkor biztosítani kell-e, hogy a fogyasztó legalább a szerződés teljes futamideje alatt érvényesíthesse igényét, ha ez hosszabb, mint az öt éves elévülés?

Eljárási következmény

  • A per tárgyalását a másodfokú bíróság felfüggesztette az EUB döntéséig.

  • A végzés ellen nincs helye fellebbezésnek.