• Hogyan kell igényelni a jogi segítségnyújtást?

A területileg illetékes Kormányhivataltól igényelhetsz jogi segítségnyújtást. Az erről szóló weboldal ITT található.

A kitöltendő adatlapot a Dokumentumok között találod.

Ezen a helyen találsz részleteket.

• Hol lehet összeszedni a hiányzó iratokat?

Ha nincs meg az eredeti szerződés, kérni kell az eredeti szerződő pénzintézettől, vagy jogutódjától.

Ha nem akarják kiadni, akkor fel kell keresni a közjegyzőt. Ha már nem tudod, hogy ki volt a közjegyző, ITT keresd a közjegyzői okiratot! A közjegyzői okiratban a szerződés paraméterei szerepelnek.

Ha az eredeti bank felmondta a szerződést, akkor a követeléskezelőnél ott van minden másolatban.

• Hol lehet megtalálni a befizetések igazolását?

Ha elég gondos voltál, akkor eltetted a befizetési csekkeket.

Ha nincs meg mind, akkor itt jön képbe a bank elszámolása. Ha felmondott az eredeti szerződés, akkor a követeléskezelő/faktoring tudja igazolni a befizetéseket.

Végső esetben a számlavezető bankodtól kell kérni, hogy visszamenőleg az összes hitelező pénzintézetnek/követeléskezelő cégnek történt utalásról adjon bankszámla kivonatot.

 

• Hogy tudom összesíteni a befizetéseket?

Ha nem tudod az összes befizetést igazolni, akkor az eredeti befizetési előírás szerint kell összeállítani a listát és összegezni kell az értékeket. ITT találsz egy Excel táblát, amin az összesítést megteheted. 

 

• Mi az az annuitás?

Annuitásosak voltak-e a deviza alapú hitelek? A válasz egyértelműen igen, és ennek a ténynek a feltárása és megfelelő bemutatása a peres eljárások egyik sarokköve.

A 2004-2009 között kötött deviza alapú hitelszerződések dokumentációjában (szerződés, ÁSZF, üzletszabályzat) szinte kivétel nélkül megtalálhatóak az annuitásos számítási módra utaló nyomok, sőt, gyakran maga a definíció is. A probléma, ahogy korábban is érintettük, a módszer és a valóság közötti ellentmondásból, illetve annak hiányos bemutatásából fakad.

Lássuk, hol és milyen formában lehet ezeket a nyomokat fellelni egy tipikus szerződéses csomagban!

1. A Kölcsönszerződés Szövege (Maga a Főszerződés)

A konkrét kölcsönszerződési okirat általában nem a matematikai képleteket részletezte, hanem a gyakorlati eredményt rögzítette, ami már önmagában árulkodó:

• „Egyenlő havi törlesztőrészlet” vagy „Állandó összegű törlesztőrészlet”: A legtöbb szerződés tartalmazott egy passzust, amely szerint az adós kötelezettséget vállal egy meghatározott, a futamidő (vagy kamatperiódus) alatt állandó összegű devizában (pl. 550 CHF) kifejezett törlesztőrészlet megfizetésére.

• Hivatkozás a törlesztési táblázatra: Gyakran szerepelt a szerződésben, hogy „a törlesztés a szerződés elválaszthatatlan mellékletét képező törlesztési táblázat szerint történik”. Ez a táblázat (melyet alább részletezünk) maga az annuitásos számítás vizuális bizonyítéka.

• Kamat- és tőketartalom megemlítése: Sok szerződésben szerepelt egy mondat, miszerint „a havi törlesztőrészlet tartalmazza az esedékes kamatot és a tőketörlesztést”. Bár ez nem definiálja az arányok változását, de alapfeltétele az annuitásos modellnek.

Példa egy tipikus szerződéses megfogalmazásra:

„Az Adós kötelezettséget vállal arra, hogy a Kölcsön összegét és annak járulékait a futamidő alatt havi 612,50 CHF (hatszáztizenkettő svájci frank és ötven rappen) összegű, egyenlő törlesztőrészletekben fizeti meg a Bank részére, a jelen szerződés mellékletét képező Törlesztési Táblázatban foglaltak szerint.”

Ez a mondat egyértelműen rögzíti a devizában fixált annuitást.

2. Az Általános Szerződési Feltételek (ÁSZF) és Üzletszabályzatok

A „piszkos munka”, azaz a részletes, jogi-matematikai definíciók általában ezekben a több tíz, vagy akár száz oldalas dokumentumokban voltak elrejtve. Itt már konkrétabb megfogalmazásokat találhatunk:

• Az annuitás definíciója: Sok ÁSZF tartalmazott egy fogalommagyarázati részt, ahol leírták az annuitásos számítás lényegét.

Példa egy tipikus ÁSZF-szövegre:

„Annuitásos törlesztés: Olyan törlesztési mód, amelynél az adós a kamatperiódus alatt minden hónapban azonos összegű törlesztőrészletet fizet a Banknak a kölcsön nyilvántartása szerinti devizanemben. Ez az állandó összegű törlesztőrészlet a futamidő elején túlnyomórészt kamatot, kisebb részben tőkét tartalmaz. A futamidő előrehaladtával a tőketartozás csökkenésével a törlesztőrészleten belüli kamattartalom aránya folyamatosan csökken, míg a tőketörlesztő rész aránya folyamatosan növekszik.”

Ez a definíció tökéletesen leírja a módszert. A jogi probléma az, hogy ezt egy átlagos fogyasztó:
a) Valószínűleg el sem olvasta egy 80 oldalas dokumentum 45. oldalán.
b) Ha el is olvasta, nem tudta összekapcsolni azzal a ténnyel, hogy a forintban fizetendő összege ettől még bármekkora lehet.

3. A Törlesztési Táblázat (A legfontosabb vizuális bizonyíték)

Ez a dokumentum a legkézzelfoghatóbb bizonyíték. A szerződéskötéskor átadott, ún. „indikatív” vagy „tájékoztató jellegű” törlesztési táblázat pontosan bemutatta az annuitás működését – de kizárólag a devizanemben.

Egy tipikus táblázat így nézett ki (példaszámokkal):

Mit bizonyít ez a táblázat?

1. Létezik az annuitás: Az „Törlesztőrészlet (CHF)” oszlopban végig ugyanaz az összeg szerepel, bizonyítva a devizában fixált annuitást.

2. Változnak az arányok: Tisztán látszik, hogy a „Kamat (CHF)” oszlop értéke lassan csökken, míg a „Tőke (CHF)” oszlop értéke lassan nő. Ez az annuitásos számítás lényege.

3. A megtévesztés eszköze: Ez a táblázat a kiszámíthatóság és a biztonság hamis illúzióját keltette. A fogyasztó ezt látva azt gondolhatta, hogy a hitele egy stabil, átlátható konstrukció. A táblázat szándékosan (vagy súlyos gondatlanságból) nem tartalmazott egy kulcsfontosságú oszlopot: „Fizetendő összeg Forintban (becsült/kockázati)”.

Összefoglalva a jogi érveléshez:

A perben az a stratégia, hogy bemutatjuk: a bank a szerződéses dokumentációban (főleg az ÁSZF-ben és a törlesztési táblázatban) egy technikailag korrekt, de a fogyasztó számára félrevezető képet festett a hitelről. Egy klasszikus, biztonságosnak ismert annuitásos hitel látszatát keltette, miközben elhallgatta, hogy az árfolyamkockázat ezt a kiszámíthatóságot teljesen felülírja, és a konstrukciót egy magas kockázatú pénzügyi termékké változtatja.

Tehát összegezve: igen, tele voltak a dokumentumok az annuitás nyomaival, és éppen ezek a nyomok válnak a bíróság előtt a hiányos tájékoztatás és a fogyasztói megtévesztés bizonyítékaivá.

 

• Mi a helyzet az elévüléssel?

1. A semmisség és az elévülés viszonya

A szerződés semmissége (érvénytelensége) nem évül el:

• A semmisség jogkövetkezményeit bármikor lehet érvényesíteni, nem vonatkozik rá általános elévülés.

• Ez állandó magyar bírósági gyakorlat (pl. Kúria), és az uniós joggal is összhangban van.

👉 Tehát: ha egy szerződés semmis, azt akkor is lehet támadni, ha a szerződés már rég „lezárult” – például előtörlesztéssel, végrehajtással, elidegenítéssel.

---

2. Mi van, ha a szerződés már lezárult vagy elszámolták?

Ilyenkor a kérdés nem a semmisség „igazságtartalma”, hanem a visszakövetelés (vagy kártérítés) lehetősége és annak elévülése:

• A jogalap nélküli gazdagodásból eredő visszakövetelés (ha pl. a bank pénzt tartott meg) általában 5 éves elévülési idő alá esik, de:

  • az elévülés kezdete csak akkor indul, amikor a fogyasztó tudomást szerez a semmisségről.

  • A C-630/23. EUB ítélet alapján tehát újraindulhat az elévülés attól az időponttól, amikor a fogyasztó vagy a jogi képviselője először szerez tudomást az ítéletről.

EUB ítélkezés szerint (pl. C-452/18, C-776/19–C-782/19 ügyekben is):

A tagállami jog nem írhat elő olyan elévülési szabályokat, amelyek megakadályozzák a fogyasztó jogérvényesítését, ha ő nem tudhatott a jogsértésről.

3. Mit mond a C-630/23. sz. EUB ítélet?

Ez az ítélet többek közt kimondja:

• A fogyasztók számára biztosítani kell a lehetőséget arra, hogy a tisztességtelen szerződési feltételek alkalmazása miatti teljes semmisséget kérjék.

• A bíróság nem utasíthatja el a semmisség megállapítását csak azért, mert a szerződés már „teljesedésbe ment”.

• A fogyasztó jogosult az eredeti állapot helyreállítását kérni.

---

✅ Összegzés: Lehetséges-e alkalmazni a semmisség jogkövetkezményeit lezárt szerződés esetén?

Igen, lehetséges, ha:

• A szerződés semmissége fennáll (pl. EUB szerint tisztességtelen volt),

• A fogyasztó nem tudott róla korábban – azaz csak a közelmúltban szerzett tudomást a jogsértésről (pl. az EUB C-630/23. ítélet révén),

• A visszaköveteléshez kapcsolódó követelések elévülése még nem telt le vagy az elévülés csak most kezdődött.

Tehát egy probléma merülhet fel a régen (8 éven túl) lezárt ügyekkel: a pénzügyi szolgáltató azt mondja, hogy a GDPR miatt csak 8 évig őrizheti meg az ügyfél adatait.

Ez az állítás félrevezető, és jogilag nem áll meg teljes egészében. A GDPR (2016/679/EU rendelet) valóban előírja az adatok megfelelő ideig történő tárolását, de nem ír elő kötelező megsemmisítést 8 év után általánosan, különösen nem olyan szerződések esetén, amelyek hosszú távú joghatásokat váltanak ki – például devizahitelek.

---

⚖️ 1. GDPR alapján törölni „kell”, ha már nincs cél – de ez nem automatikus

A GDPR 5. cikk (1) e) pontja szerint a személyes adatokat:

„csak addig lehet tárolni, amíg az adatkezelés célja teljesül”

Viszont:

• Ha a szerződés semmisségének kérdése, jogvita, bírósági vagy hatósági eljárás elindulhat, akkor az adatkezelés célja még nem zárult le.

• A GDPR 17. cikk (3) bekezdés b) és e) pontjai kifejezetten kimondják, hogy az adatmegőrzési kötelezettség fennáll, ha:

  • jogi kötelezettség teljesítése miatt kell az adat,

  • jogi igény előterjesztéséhez, érvényesítéséhez vagy védelméhez szükséges.

🔎 Tehát ha a fogyasztó utólag jogi igénnyel él, akkor az adatokat nem lehetett volna törölni, vagy azok archiválása kellett volna történjen.

---

📅 2. Pénzügyi törvényi előírások – minimum 8 év, de nem csak ennyi!

A Számviteli törvény (2000. évi C. tv.) és az MNB vonatkozó rendeletei alapján:

• A pénzügyi elszámolással kapcsolatos dokumentumokat legalább 8 évig kell őrizni.

• Általános elévülés = 5 év, de a szerződéses futamidő (pl. 20–30 év) is befolyásolja azt, mert az adatok jogszerű kezelési célja tovább fennállhat.

• Szerződésekre vonatkozó iratmegőrzési határidő nem automatikusan csak 8 év, ha:

  • tartós hatású kötelmet eredményez,

  • a szerződés lezárása után új igények keletkezhetnek (pl. semmisség).

---

🧾 3. A szerződésszám alapján kereshető?

Igen, elvileg kereshető. A szerződésszám technikai azonosító adat, nem „érzékeny személyes adat”.

• A GDPR nem tiltja az archivált vagy másodlagos tárolásból történő előkeresést.

• Az intézmény nem hivatkozhat általánosan a törlésre, ha:

  • az adat valamilyen archív rendszerben fennmaradt,

  • a fogyasztó jogi igényt kíván érvényesíteni (ekkor újra adatkezelési célt kap az adat).

---

✅ Összegzés – mit mondhatsz elutasítás esetén nekik?

„A GDPR nem tiltja az adatok hosszabb idejű megőrzését, ha az jogi kötelezettség vagy jogérvényesítés céljából indokolt. A devizaalapú hitelszerződés semmisségének vizsgálata jogérvényesítési célt jelent, így az adatkezelés célja továbbra is fennáll. A szerződésszám alapján történő visszakeresés nem sérti a GDPR-t. Kérem az adatkezelés jogalapjának felülvizsgálatát és az elszámolás bemutatását.”

 

 

• Mi a helyzet a kezessel?

A kezes ugyanolyan fogyasztó, mint a szerződő.

A kezes fogyasztónak minősülhet akkor is, ha gazdálkodó szervezet hitelszerződésénél lépett fel, mint magánember, de itt vannak kizárások:

• EUB joggyakorlat:

  Az EUB több ítélete (pl. C-110/14 – Costea ügy, C-74/15 – Tarcău ügy) kimondja:

  „A fogyasztó fogalma alá tartozik az a természetes személy, aki nem kereskedelmi vagy szakmai céllal köt szerződést, még akkor is, ha a szerződés egy másik, nem fogyasztó féllel köttetett.”

  Tehát:

  • Ha a kezes nem vállalkozóként vállalt kezességet,

  • és nem kapott ellenszolgáltatást,

  • nem volt a cég alkalmazottja, tulajdonosa, ügyvezetője,
    akkor ő fogyasztónak tekinthető.

  • Magyar bírósági gyakorlat:

• A kezes minősége szempontjából az a döntő, hogy természetes személyként, saját gazdasági érdekkörében vállalta-e a kötelezettséget.

  • Ha a kezesség „érdek nélkül”, pusztán személyes kapcsolat alapján (pl. családtagként) történt, az illető fogyasztónak minősül, és védi őt a fogyasztóvédelmi szabályozás.

  ---

  ⚠️ Mikor nem fogyasztó a kezes?

  • Ha a kezes vállalkozóként, például egyéni vállalkozóként vagy cégvezetőként járt el,

  • ha a kezesség üzleti tevékenységéhez kapcsolódik,

  • vagy ha a kezesség egy olyan ügylethez kötődik, amelyből közvetlen haszna származik,
    akkor nem fogyasztó.

  ---

  ✅ Összefoglalva:

  Egy magánszemély kezes akkor is fogyasztónak minősülhet, ha a szerződés a főadós és egy pénzügyi intézmény között jött létre nem fogyasztói szerződésként, feltéve, hogy ő maga nem üzleti célból vállalta a kezességet.

  Ez a minősítés különösen fontos, mert így rá is vonatkoznak a fogyasztóvédelmi szabályok, például a tisztességtelen feltételek vizsgálhatósága, az EUB ítéletek alkalmazhatósága, stb.