Deviza alapú hitelkárosultaknak

Folyamatban lévő EUB ügyek

Kedves Károsult,

Itt olvashatod az EUB-hoz felterjesztett EDE (Előzetes Döntéshozatali Eljárás) kérdést. Az ügy száma: C-679/24

Ehhez itt az összefoglaló:

Az ügy háttere

  • 2008. február 14-én a felperes és az I. rendű alperes deviza (CHF alapú) kölcsönszerződést kötött 30 év futamidőre, ingatlanfedezettel.

  • 2012-ben a bank felmondta a szerződést a törlesztőrészletek elmaradása miatt, végrehajtás indult.

  • 2017-ben az I. rendű alperes a követelést engedményezte a II. rendű alperesre.

  • 2023. április 4-én a felperes keresetet nyújtott be:

    • elsődlegesen a szerződés semmisségének megállapítását kérte,

    • másodlagosan annak hatályossá nyilvánítását, illetve az árfolyamkockázati feltétel figyelmen kívül hagyását.

A kereset alapja: a bank nem adott megfelelő, világos és érthető tájékoztatást az árfolyamkockázatról, ezért a szerződés tisztességtelen, így érvénytelen.

Az elsőfokú ítélet

  • A bíróság a keresetet elutasította, arra hivatkozva, hogy:

    • ha a szerződés érvénytelen is, a felperes igényei elévültek (az 5 éves Ptk.-beli határidő miatt),

    • az érvénytelenség következményeire vonatkozó igények is elévülhetnek,

    • sem a felmondás, sem a DH-törvények nem változtatnak ezen,

    • az elévülés kezdőpontja a szerződéskötés, mert a kifogásolt körülmények már akkor fennálltak,

    • elévülés nyugvása sem áll fenn, mert a felperes minden tényt ismert, legfeljebb a jogi értelmezést nem.

  • Következésképp: nem tartotta érdemi vizsgálatra érdemesnek a szerződés tisztességtelenségét.

A fellebbezés és ellenkérelmek

  • Felperes:

    • hivatkozott több EUB ítéletre (pl. C-609/19., C-776/19., C-782/19., C-472/20., C-705/21.), amelyek szerint ha a fogyasztó nincs tisztában a tisztességtelenséggel, nem lehet elévülési határidőt alkalmazni,

    • kiemelte, hogy a semmisségre határidő nélkül lehet hivatkozni,

    • az árfolyamkockázati tájékoztatás hiánya miatt a szerződés teljes egészében érvénytelen.

  • Alperesek:

    • a kereset elutasításának helybenhagyását kérték,

    • szerintük az elévülés már rég bekövetkezett,

    • az EUB ítéletek sem zárják ki az elévülés alkalmazását, a Kúria ítéletei (pl. Gfv.30.382/2023/3.) is ezt támasztják alá.

A másodfokú bíróság (Fővárosi Törvényszék) döntése

A Törvényszék nem maga döntötte el az ügyet, hanem előzetes döntéshozatali eljárást kezdeményezett az Európai Unió Bíróságánál (EUMSZ 267. cikk alapján).

A fő kérdések:

  1. Összhangban van-e a 93/13/EGK irányelv céljaival, ha a fogyasztói igényérvényesítést az 5 éves magyar elévülési időhöz kötik, holott a szerződés tisztességtelensége az egész szerződés érvénytelenségét okozza?

    • Ha a szerződés érvénytelen, akkor a felmondás fogalmilag sem szüntetheti meg, így az elévülés kezdőidőpontja a szerződéskötés.

  2. Az EUB és a Kúria korábbi ítéletei, amelyek nyilvánvalóvá tették a tisztességtelenséget, jelenthetik-e az elévülés kezdőidőpontját?

    • Vagy csak annyit eredményeznek, hogy a szerződéskötéstől addig az elévülés nyugodott?

  3. Figyelembe kell-e venni a fogyasztó tényleges tudomásszerzésének időpontját (pl. mikor szerezte meg az EUB-ítéletekről a tudomást) az elévülés szempontjából?

  4. Ha az elévülés a szerződéskötéssel indul, akkor biztosítani kell-e, hogy a fogyasztó legalább a szerződés teljes futamideje alatt érvényesíthesse igényét, ha ez hosszabb, mint az öt éves elévülés?

Eljárási következmény

  • A per tárgyalását a másodfokú bíróság felfüggesztette az EUB döntéséig.

  • A végzés ellen nincs helye fellebbezésnek.